fbpx Skip to content

Ahogy haladunk az utunkon, egyre világosabbá válik, hogy nem a testünk vagyunk, hanem lélek, aki azért jött a Földre, hogy növekedjen, fejlődjön, emelkedjen, különösen azokon a területeken, amiket magának kiválaszt, ahol meg kell erősödnie, tapasztalatokat kell szereznie. A lélek a Földre születése előtt megírja az élete tervét, ír bele fájdalmakat, viharokat, ellentéteket, elutasítást is, ha arra van szüksége, és nincs benne félelem, hogy ezeket át is élje.

...continue reading "Ítélkezés helyett"

Igen, diagnózis van ilyen. Leírják, kimondják, hiszik, abban a hiedelemben élnek, hogy gyógyíthatatlan.

Nincs ilyen. Nincs gyógyíthatatlan. Ami van: a gyógyulásnak, gyógyításnak eddig nem ismert módja. Orvosság, ami még nem ismert vagy közismert. Esetek, amelyek mégiscsak azt igazolják, hogy gyógyítható, de nem tudunk róluk. Esetek, amelyek cáfolják a gyógyíthatatlanságot, csak nem tették közhírré.

...continue reading "A diagnózis: gyógyíthatatlan…"

Tudjuk, hogy a problémák számunkra lehetőségek a fejlődésre, a növekedésre, a rezgésünk emelésére, mégis gyakran már a megjelenés pillanatában elutasítjuk a változást, mert a bizonytalant nem tudjuk kezelni. Az elménk fenn akarja tartani a bizonyosság tudatát, irányítani akar mindent, ami történik.

...continue reading "Ha te változol, minden megváltozik"

Nagy úr a kényelem, de nem a legnagyobb. A kényelem kényeztet, igénytelenné, restté, megalkuvóvá tesz. De csak akkor, ha engeded. A kényelmi, azaz komfortzóna olyan állóvíz, langyos terep, ahol semmi nem terem meg. Semmi új nem születik. Egész egyszerűen nem működik.

...continue reading "Hol a határ?"

Észrevetted, hogy folyton a múltban jársz, mit tettél rosszul, milyen rossz döntést hoztál, minek „iszod most a levét” vagy menekülsz a jövőbe, és törekszel megfejteni, kitalálni, lemodellezni azt, ami majd ezután, valamikor, esetleg megtörténik? És amikor ezek valamelyike miatt elkezded rosszul érezni magad, jó esetben elkezdesz tisztítani, ezzel magadat a jelenbe, az itt és most-ba visszahozni.

...continue reading "A sorsod"

Amikor olyan kihívással szembesülsz, amiről azt gondolod, hogy ennek a megoldásához csodára van szükség, itt csak a csoda segíthet – kívülre helyezed a problémát, a probléma megoldását, nem bízol magadban, nem bízol az életben. Fel nem foghatod, hogy még ennek a különleges, soha nem volt helyzetnek is lehet pofonegyszerű, pozitív végkifejlete. Az egyszerű dolgok nem tetszenek az értelemnek, a csodák pedig kívül esnek a képzeleted vagy a hited határain.

...continue reading "Amikor csak a csoda segíthet…"

Hajt a kíváncsiság, folyton a jövőbe terel, mert egyszerűbb, mint szembesülni a jelennel. Fantáziálunk, képzelődünk, tervezgetünk, „előre látunk” – ahelyett, hogy élveznénk azt, amink van, azzal, hogy a jelenben vagyunk.

...continue reading "Mi vár rám?"

Az emberiség történetének nagyon fontos pillanatát éljük. Minden változik, mindannyian változunk, mindannyiunkra szükség van, hogy jobb és élhető világot teremtsünk.

Olyan helyzeteken, eseményeken megyünk keresztül, amik segítenek bennünket az ébredésben, egyenként és együttesen. Érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, hiszen képesek vagyunk mindenben meglátni a lehetőséget, fejlődni, növekedni, jobb emberekké válni, új emberiséget teremteni, és ehhez minden pillanatban kapjuk is a segítséget.

...continue reading "Te csak ragyogj!"

Az elfogadás nem jelent tétlenséget. Nem jelent beletörődést, tehetetlenséget, feladást. Nem. Éppen ellenkezőleg. Az elfogadás lehetőség a létező legtökéletesebb megoldás megtalálására, a saját békénk megteremtésére, a probléma, nehéz helyzet, sérelem, kilátástalanság Istennek történő átadására.

...continue reading "ELFOGADÁS"

Beivódott a tudatalattiba, hogy „Vannak dolgok, amiket nem lehet megbocsátani.”

El is hiszed, hogy „Vannak emberek, akiknek nem tudsz megbocsátani.”

És hol marad a legfontosabb? Te magad, aki hordozod a fájdalmat, a szenvedést, a megbocsáthatatlannak kódolt tudatalatti emléket?!

...continue reading "Megbocsátás"