Skip to content

Blog

A családban marad – mondjuk, amikor nem akarjuk kiteregetni a „szennyest”, számítunk a rokonság szolidaritására, reméljük, hogy nem vetnek ránk követ, ha kitudódik… „Előfordul a legjobb családban is” – hát persze, hiszen esendőek vagyunk, ki ne hibázna időnként.

...continue reading "A családban marad…"

Ha valami hiányzik a mai világból, az a spiritualitás. Földhözragadt, az anyagba kapaszkodó, az értéket a pénzpiacon jegyzett mértékegységgel méricskélő ember eltévedt. Útvesztőben találja magát, az elme labirintusában. Gondolkodni csak feketében és fehérben, jobb vagy bal oldalban, mindenesetre, az általa kitalált és felragasztott címkékben képes.

...continue reading "Hiányzik…"

Úgy tartja hiedelemrendszerünk, hogy a családot, a rokonságot nem mi választjuk meg, egyszerűen beleszületünk. Azok a spirituális utak, amelyek számolnak a karmával, az előző életekkel, mást és mást állítanak. Szólhatnak elkerülhetetlen sorsról, de ugyanúgy átírható életútról is. Mindenesetre könnyebb az életünk, ha hiszünk abban, hogy mi magunk írjuk a sorsunkat, képesek vagyunk a hiedelmeink és a korlátaink fölé emelkedni, és vagyunk elég bölcsek ahhoz, hogy nem a mások elvárásai szerint, hanem a saját küldetésünk, életfeladatunk megvalósítása érdekében éljünk.

...continue reading "Kapjuk vagy választjuk a családunkat?"

Senki nem ígérte, hogy könnyű lesz. Hiába is ígérné, mi magunk teremtünk és vonzunk be mindent az életünkbe. Tőlünk lesz könnyű vagy nehéz. Hajlamosak vagyunk felelőst keresni a saját boldogtalanságunkért, és ki tudja miért, mindig másokon kezdjük. Látjuk, tudjuk, hogy ez nem működik, tapasztaljuk, hogy a másik a kedvünkért nem változik meg. És ennél jobbat nem is tehet!  

...continue reading "Lehet könnyebb az élet"

A küldetésünkhöz mindannyiunknak el kell jutnia. Be kell töltenünk, szolgálnunk kell, mert addig nem találhatjuk meg a helyünket, amíg céltalanul, a napi rutint ismételve tengetjük az életünket. A küldetés az, amiért a Földön vagyunk. Nem pedig azért, hogy felkeljünk, elmenjünk robotolni, kifizessük számláinkat, a boldogtalanságunkért másokat okoljunk, majd békétlen éjszakai álmunkban is a félelmeinkkel harcoljunk.

...continue reading "Küldetés teljesítve?"

Hiszem, ha látom – mondta az elme, és már fordult is sarkon, mert amit nem látott, amit nem érinthetett meg, az a számára nem létezett. Így élt hosszú éveken, évszázadokon át, míg nem megsokasodtak a kérdései, és a nem látható dolgokban már nem tudott többé kételkedni.

...continue reading "Hiszed, ha látod?"

Abban a hitben él az ember, hogy ha tervez valamit, akkor elkerüli a bizonytalanságot. A bizonytalan, az ismeretlen nem elfogadható, mert az elme nem képes arra, hogy irányítsa, uralja. Ezért elfogadja azt a hiedelmet is, hogy ha hosszabb távra tervez, akkor még kevésbé van kitéve a bizonytalannak. Annak a kezelhetetlen, rémisztő, félelmetes következő percnek, hétnek, évnek vagy korszaknak…

...continue reading "A bizonytalan bizonyossága"

Az elmúlt évtizedem során volt alkalmam sok-sok csodát átélni és felismerni. Minden áramlik az életembe, ami szükséges a fejlődésemhez és a küldetésem teljesítéséhez. Mindig éppen akkor, amikor az tökéletesnek bizonyult. Rendszerint onnan, ahonnan nem vártam volna. Áldás, hogy mindig kaptam tanítást is, amit egyre könnyebbé vált elfogadni.

...continue reading "Angyalok vigyáznak ránk"