Skip to content

Nem mindenki jöhetett éppen ebben a korban a Földre. Egy magasabb dimenzióban, a segítőinknek hála, megírtuk az életünk tökéletes tervét, és ez szerepelt benne. De nem mindenkinek adatott meg! Sorban állás van a Földre.

...continue reading "MEGADATOTT…"

Jó ideje hívást érzek a Ho'oponopono terjesztése, tanítása mellett a gondolkodásmódunk átformálására, a tudatalattinkban rögzült sémák, nyelvi formulák tudatosítására, melyek észrevétlenül negativitásra, hitetlenségre, a "megváltoztathatatlan" elfogadására hangolnak bennünket.

...continue reading "Az élet vége…"

Tartozik nekem, nem kis összeggel. Jó ideje. Hét éve!
Azt mondod, miért nem perelem be? Csupán azért, mert felismertem a tanítást. Ő tartozik nekem, és ez az én lehetőségem, hogy tanuljak. És egyúttal lehetőség, hogy őt tanítsam: azzal, hogy tartozol, rombolod magadat. Hét éve, naponta, folyamatosan.

...continue reading "Az én lehetőségem"

Tízmilliószoros, teliholdas nap. Különleges energia, teremtőerő - és még számos pozitív jellemző, ami olyan jólesik a lelkünknek. A jó hír az, hogy mindez benned van. Tedd a jót, teremtsd és őrizd a békédet, áraszd a szeretetet. Megvan hozzá minden Isten adta képességed. Te hiszel ebben az energiában?

...continue reading "Te hiszel a 10milliószoros nap energiájában?"

Amikor azt hiszed, hogy a helyzeted ennél rosszabb már nem lehet, csupán arról van szó, hogy eddig terjed a képzeleted. Felvázolsz magadban néhány lehetséges kimenetelt, és eszedbe sem jut, hogy mi lesz a többivel?! Mert van számtalan más megoldás is, amit az elme bizony elképzelni sem tud.

...continue reading "Rosszabb már nem lehet"

Amikor a saját életünkben jelenik meg valami megoldhatatlannak, kezelhetetlennek látszó helyzet, hajlamosak vagyunk próbatételként, megpróbáltatásként fogadni. Valami, amivel meg kell küzdeni, meg kell birkózni, amit le kell győzni.

...continue reading "PRÓBA – TÉTEL"

Amikor már közel vannak az ünnepek, még fájdalmasabb a gondolat, hogy most majd nélküle telnek. Abban a hitben fogan ez a gondolat, hogy már nincs velünk a szerettünk, aki úgy döntött, véget ért a földi küldetése.
Elkezdünk múlt időben beszélni róla, siratjuk, mintha siralmas lenne az ő útja. Pedig valahol a szívünk mélyén tudjuk jól, hogy az élet nem ér véget, és ahova ő tart, talán már meg is érkezett, az a Fény, a Béke és a Szeretet birodalma.
Legyen hát Ő a fontos, adjunk hálát azért az időért, amit vele tölthettünk, és engedjük, hogy tovább szője a lelke tervét. Ünnepeljünk!

...continue reading "Elengedés"

A közelmúlt csak úgy ontja a váratlannak, tragikusnak, hihetetlennek, felfoghatatlannak látszó egyéni és tömeges halálhíreket. Váratlan, tragikus, hihetetlen és felfoghatatlan azok számára, akik beleragadnak az anyagi lét szorításába, és még nem emelkedtek abba a tudatosságba, ahova téged a Ho’oponopono már felemelhetett.

...continue reading "Benne vagyunk…"