Nem mindenki jöhetett éppen ebben a korban a Földre. Egy magasabb dimenzióban, a segítőinknek hála, megírtuk az életünk tökéletes tervét, és ez szerepelt benne. De nem mindenkinek adatott meg! Sorban állás van a Földre.
MEGADATOTT…
Tag: Hawaii
Az élet vége…
Jó ideje hívást érzek a Ho'oponopono terjesztése, tanítása mellett a gondolkodásmódunk átformálására, a tudatalattinkban rögzült sémák, nyelvi formulák tudatosítására, melyek észrevétlenül negativitásra, hitetlenségre, a "megváltoztathatatlan" elfogadására hangolnak bennünket.
...continue reading "Az élet vége…"Az én lehetőségem
Tartozik nekem, nem kis összeggel. Jó ideje. Hét éve!
Azt mondod, miért nem perelem be? Csupán azért, mert felismertem a tanítást. Ő tartozik nekem, és ez az én lehetőségem, hogy tanuljak. És egyúttal lehetőség, hogy őt tanítsam: azzal, hogy tartozol, rombolod magadat. Hét éve, naponta, folyamatosan.
Te hiszel a 10milliószoros nap energiájában?
Tízmilliószoros, teliholdas nap. Különleges energia, teremtőerő - és még számos pozitív jellemző, ami olyan jólesik a lelkünknek. A jó hír az, hogy mindez benned van. Tedd a jót, teremtsd és őrizd a békédet, áraszd a szeretetet. Megvan hozzá minden Isten adta képességed. Te hiszel ebben az energiában?
Add, Uram!
Kérünk ezt-azt: békét, pénzt, egészséget, társat… Add, Uram, lehetőleg most.
Más Karácsony
Mi másra is szolgálhatna a háborúk zaja, a gyűlölködés tetőfoka, a békétlenség tanítása, mint annak a megértésére, hogy nem ezekért jöttünk ide és nem ezekért vagyunk itt.
Rosszabb már nem lehet
Amikor azt hiszed, hogy a helyzeted ennél rosszabb már nem lehet, csupán arról van szó, hogy eddig terjed a képzeleted. Felvázolsz magadban néhány lehetséges kimenetelt, és eszedbe sem jut, hogy mi lesz a többivel?! Mert van számtalan más megoldás is, amit az elme bizony elképzelni sem tud.
PRÓBA – TÉTEL
Amikor a saját életünkben jelenik meg valami megoldhatatlannak, kezelhetetlennek látszó helyzet, hajlamosak vagyunk próbatételként, megpróbáltatásként fogadni. Valami, amivel meg kell küzdeni, meg kell birkózni, amit le kell győzni.
Elengedés
Amikor már közel vannak az ünnepek, még fájdalmasabb a gondolat, hogy most majd nélküle telnek. Abban a hitben fogan ez a gondolat, hogy már nincs velünk a szerettünk, aki úgy döntött, véget ért a földi küldetése.
Elkezdünk múlt időben beszélni róla, siratjuk, mintha siralmas lenne az ő útja. Pedig valahol a szívünk mélyén tudjuk jól, hogy az élet nem ér véget, és ahova ő tart, talán már meg is érkezett, az a Fény, a Béke és a Szeretet birodalma.
Legyen hát Ő a fontos, adjunk hálát azért az időért, amit vele tölthettünk, és engedjük, hogy tovább szője a lelke tervét. Ünnepeljünk!
Benne vagyunk…
A közelmúlt csak úgy ontja a váratlannak, tragikusnak, hihetetlennek, felfoghatatlannak látszó egyéni és tömeges halálhíreket. Váratlan, tragikus, hihetetlen és felfoghatatlan azok számára, akik beleragadnak az anyagi lét szorításába, és még nem emelkedtek abba a tudatosságba, ahova téged a Ho’oponopono már felemelhetett.
