Ho'oponopono magyarul, hiteles forrásból
Mindannyian azért vagyunk most itt a Földön, hogy betöltsük a küldetésünket. Egy sor olyan tehetséggel, adottsággal, jellemvonással érkeztünk, amik segítenek hozzájárulni az emberiség, a világ, a Föld fejlődéséhez. Mindannyiunkban van valami, amit rajtunk kívül senki más nem képes adni ennek a világnak.
A pénz energia. És mint ilyen, folytonos mozgásban van. Áramlik ki és be, azzal a céllal, hogy ahova érkezik, ott bőség legyen. Igen, ebben az életben erre szolgál.
Tudatosan vagy tudatalattiból
Áldás, ha ráhangolódunk a világunk szélsőséges eseményeinek békével történő fogadására, a tudatos megfigyelésre, ahelyett, hogy teret adnánk az érzelmeinknek, azonnal reagálnánk a tudatalattiban ismétlődő emlékeink és programjaink alapján.
Az iskolában nem tanítottak meg bennünket élni, az érzelmeinket kezelni, a társadalmi elvárásokat a helyükre tenni, a kapcsolatainkat tudatosan megélni…
A legjobbat adod minden pillanatban, amire akkor képes vagy. Lehetséges, hogy visszatekintve másképp tennél, tehetted volna még jobban, de ez a jelen pillanat szemszöge, nem akkor és nem ott van.
Gyönyörűséges májusi nap, az első májusi vasárnap, amit elneveztek Anyák napjának. Nincs köztünk olyan, akit az anya szó ne indítana meg. Talán a legszorosabb emberi kötődés itt a Földön az, amit anya és gyermeke ajándékul kaphat.
Az egyik pillanatban így, a másikban úgy… És vajon mitől függ, hogy hogy érzed magad az egyik pillanatban, és hogy a másikban?
Hamar rávágnánk, hogy az mindig attól függ, mi történik körülöttem, a világban, stb. Pedig a válasz még ennél is egyszerűbb és bizonyosabb: a tudatunktól függ. A tudatunkban tárolt programok és emlékek határozzák meg, mit hogy érzékelünk.
Áldás, hogy így van! Miért kellene kifürkésznünk, hogy Isten mit tartogat nekünk? Hiszen a Földre születésünk előtt megírt élettervünk minden lényeges eseményt és körülményt tartalmaz. Ehhez megkaptunk minden segítséget, és kapunk is, ha élünk a lehetőséggel.
Legyél hálás mindenért, ami tetszik, és ami nem.
És máris közbeszól az elme: hogy lehetnék hálás a veszteségeimért? És a fájdalmaimért? A mások részéről tapasztalt hálátlanságért? A szegénységért?
Minden évben kapunk emlékeztetőt, hogy az élet örök. És ez nem függ kortól, nemtől, vallástól és bőrszíntől. Az élet nem múlik el, legfeljebb átváltozik. Ugyanakkor arra is emlékeznünk kell, hogy a változás az élet velejárója, lételeme, mozgatórugója.
