Ho'oponopono magyarul, hiteles forrásból
Sok helyütt találkozhatsz azzal a „nagy igazság”-nak tűnő kijelentéssel, hogy mindenki tükröt tart neked. Vagyis: magadat látod az undok kollégában, az alkoholista szülőben, az agresszív megmondóemberben, a pletykás szomszédasszonyban… és ne soroljam. Azonnal beindul a védekező mechanizmus – én nem vagyok ilyen! Én nem akarok ilyen lenni! És ez így van jól.
A félelmek, mint minden az életünkben, emlékek. Az emlékek addig ismétlődnek a tudatalatti elménkben (Belső Gyermekünkben – így nevezzük a Ho’oponoponoban), amíg tápláljuk őket, felül nem emelkedünk rajtuk, rá nem jövünk, hogy a félelmeket mi magunk hoztuk létre.
Az anyát a gyermek választja ki, mielőtt a Földre születik. Kiválasztja a számára legfényesebben ragyogó csillagot, akivel a legtökéletesebben megvalósíthatja a születése előtt írt élettervét.
Kiválasztja azt, aki által testet ölthet, aki által megérezheti a testmeleget, aki először érinti és öleli meg, akivel leéli az első, meghatározó éveket.
Az anya pedig sok lehetőséget kap arra, hogy átérezze: mi a feltétel nélküli szeretet.
Nincs új a Nap alatt.
Tényleg nem működik semmi, amit csak a gyűlölet táplál, és a valami ellen a jelmondata.
Az ember társas lény – persze. Azért jött ide a Földre, hogy megtapasztalja azokat a dolgokat, amiket beleírt a születése előtt megírt élettervébe.
A hála emeli a rezgésünket, általa még több áldást vonzunk be az életünkbe. A hála önmagában a problémáink fölé emel, és lehetővé teszi, hogy a szeretet szemével lássunk, ahogy Isten lát.
Tényleg semmi nem az. A problémáink, az életünkben megjelenő emberek, az életünk célja, és maga az élet…
Manapság, amikor tragédiákon kívül szinte mást nem is szállít nekünk a média világa, sokan felteszik a kérdést: Hol van ilyenkor Isten? Hogy engedheti ezt meg? És válasz híján sokak számára marad a polcról leemelhető séma: nincs Isten.
Itt az advent is, és a piac csillogó-villogó dekorációkkal, díszekkel, ezt vedd meg, azt vedd meg ajánlatokkal vár – mert abban hisz, a szeretteid annak örülnek, amit pénzzel megszerzel. Van ilyen is. De van más is…
...continue reading "Nagyon más…"Az elmúlt évtizedem során volt alkalmam sok-sok csodát átélni és felismerni. Minden áramlik az életembe, ami szükséges a fejlődésemhez és a küldetésem teljesítéséhez. Mindig éppen akkor, amikor az tökéletesnek bizonyult. Rendszerint onnan, ahonnan nem vártam volna. Áldás, hogy mindig kaptam tanítást is, amit egyre könnyebbé vált elfogadni.
