A Ho’oponopono technikáit tisztításnak nevezzük, a tudatalattiban a teremtés kezdete óta felhalmozott emlékek, programok, adatok, ítéletek, vélemények átadását a miénknél intelligensebb elme, és nevezd, ahogy a hited engedi, Isten kezébe.
Mi magunk itt a földi létben, emberi testben, éppen az emlékeink által irányítva, nem vagyunk képesek szabadulni ezektől az emlékektől – hiszen éppen ez az életünk tervének lényege: tanulni, az emlékeinktől folyamatosan szabadulni, a küldetésünket teljesíteni, a feltétel nélküli szeretetet szétosztani. Szükségünk van minden segítségre, amit csak elérhetünk. A segítség pedig mindig rendelkezésünkre áll – a nap 24 órájában.
A képesség, a segítség lehetősége bennünk van. Ennek a működtetésére törekszünk azzal, hogy folyamatosan kapcsolatban maradunk a bölcsebb énünkkel, ezzel a bizonyos magasabb intelligenciával, hiszen az emlékeink folyamatosan ismétlődnek. Így kapunk minden egyes pillanatban esélyt a választásra: lehetőséget a tisztításra, a Ho’oponopono gyakorlására vagy a szenvedésre, a múltban ragadásra vagy a jövő feletti aggodalmak teremtésére.
Ahhoz, hogy haladjunk, teljesítsük a magasabb rezgésen megírt élettervünket, tovább kell lépnünk. A bölcsebb énünk folyamatosan inspirál bennünket a cselekvésre, azzal, hogy ötletekkel, motivációval, új gondolatokkal isteni szikrát gyújt bennünk. Az inspiráció sajátja, hogy elmével nem kovácsolható, hiszen az elménél sokkal magasabban rezgő forrásból származik. Mindig tökéletes, ahogyan az is, akitől kapjuk, aki küldi. A gondolkodás pedig korlátoz, az elménk korlátainál fogva.
Napról napra törekednünk kell arra, hogy az inspirációt megérezve, meglátva, meghallva alkalmazzuk is a hétköznapi életünkben azokat a tanításokat, amikhez a Ho’oponopono tisztítása révén egyre közelebb jutunk. A végső cél, hogy legyünk önmagunk, helyreállítsuk a lelkünk egységét, megtaláljuk a tökéletes békét, legyünk az, akinek Isten teremtett: a feltétel nélküli szeretet.
Nincs földi élet spiritualitás nélkül. Éppen arról szól – sok másik között - ez az életünk, hogy tegyük teljessé a lelkünk, megtaláljuk azokat a törékeny darabjait, amik múltbél eseményekben, helyzetekben ragadtak, és folyton ismétlődnek mindaddig, amíg a szeretetteljes integrálásuk meg nem történik.
Így vagyunk képesek megszabadulni a programjainktól, és magasabbra emelkedni, Istenhez egyre közelebb kerülni és boldog életet élni. Így haladhatunk az élet áramlásával, vonzhatjuk be a megfelelő embereket és körülményeket, akik szintén segítik az életünket.
Az út adva van. Minden pillanatban rajtunk múlik, hogy milyen döntéseket hozunk, és tudjunk róla, hogy a saját döntéseink következményeit kell vállalnunk.
Nem más éli az életünket – vállalnunk kell a saját életünkért a teljes felelősséget.
Isten segítsen az utadon, segítsen megtalálni a békédet, a küldetésedet, szolgálatban és boldogságban élni a földi életedet.
ITT MEG IS HALLGATHATOD.