Ho'oponopono magyarul, hiteles forrásból
Áldás, hogy így van! Miért kellene kifürkésznünk, hogy Isten mit tartogat nekünk? Hiszen a Földre születésünk előtt megírt élettervünk minden lényeges eseményt és körülményt tartalmaz. Ehhez megkaptunk minden segítséget, és kapunk is, ha élünk a lehetőséggel.
A legnehezebb, legalábbis az egyik legnehezebb iskola a földi élet. És hogy miért? Mert elfelejtettük az előzményeket, és minden problémánk ebből adódik. Egyszerűen nem értjük az életet. Mi, miért történik, és máris hárítjuk valakire vagy valamire a felelősséget.
Amikor felfedezed, hogy szeretned kell magad, és nem okozhatsz magadnak több kárt, azzal szembesülsz, hogy ezzel másokból ellenállást váltasz ki.
Ez a legjobb, ami történhet veled. Arra utal, azt jelenti, hogy még mindig nem emlékszel, ki vagy és miért jöttél ide.
Még ha gyakran meg is feledkezünk róla, lélek vagyunk, aki ebben a testben inkarnálódott, hogy tapasztaljon, fejlődjön, tanuljon. Sokszor előfordul, hogy azonosulunk emberi mivoltunkkal, holott az emberi lét csak egy állomás, életeink egyike, ami valóban kivételes lehetőségeket kínál az életünk tervének megvalósítására.
A küldetésünkhöz mindannyiunknak el kell jutnia. Be kell töltenünk, szolgálnunk kell, mert addig nem találhatjuk meg a helyünket, amíg céltalanul, a napi rutint ismételve tengetjük az életünket. A küldetés az, amiért a Földön vagyunk. Nem pedig azért, hogy felkeljünk, elmenjünk robotolni, kifizessük számláinkat, a boldogtalanságunkért másokat okoljunk, majd békétlen éjszakai álmunkban is a félelmeinkkel harcoljunk.
