Ami sok, az könnyen lehet sokk. Pedig tényleg csak annyit kapunk, amennyit kezelni tudunk. Volt elég időnk és lehetőségünk felkészülni.

Ho'oponopono magyarul, hiteles forrásból
Ami sok, az könnyen lehet sokk. Pedig tényleg csak annyit kapunk, amennyit kezelni tudunk. Volt elég időnk és lehetőségünk felkészülni.
Nincs mese. Pontosabban ami annak tűnt, az a valóság. Csodákkal, váratlan fordulatokkal, pozitív hőssel – aki adott esetben te magad
vagy, hiszen ritka bátorságról tanúskodik az a tény, hogy ezt a földi életet választottad.
Valakire csak rá kell fogni. Az áradást mondjuk a klímaváltozásra, a klímaváltozást pedig az emberre. Eddig terjed a tudatosság. És az embert ki teremtette?
Áldás, hogy így van! Miért kellene kifürkésznünk, hogy Isten mit tartogat nekünk? Hiszen a Földre születésünk előtt megírt élettervünk minden lényeges eseményt és körülményt tartalmaz. Ehhez megkaptunk minden segítséget, és kapunk is, ha élünk a lehetőséggel.
Ha hiszel abban, hogy mások úgymond „tükröt tartanak neked”, akkor most itt a megállj pillanata: hol a határ? Pontosan kiknek a köre jelenti a „többieket”? És egyébként is, mi a teendőd, ha ennyi rémséget és szörnyűséget mutatnak fel neked, mint amennyit manapság elénk tesz az élet?
Nem is kérdés, ez a megközelítés zsákutca.
Amikor felfedezed, hogy szeretned kell magad, és nem okozhatsz magadnak több kárt, azzal szembesülsz, hogy ezzel másokból ellenállást váltasz ki.
Ez a legjobb, ami történhet veled. Arra utal, azt jelenti, hogy még mindig nem emlékszel, ki vagy és miért jöttél ide.
Még ha gyakran meg is feledkezünk róla, lélek vagyunk, aki ebben a testben inkarnálódott, hogy tapasztaljon, fejlődjön, tanuljon. Sokszor előfordul, hogy azonosulunk emberi mivoltunkkal, holott az emberi lét csak egy állomás, életeink egyike, ami valóban kivételes lehetőségeket kínál az életünk tervének megvalósítására.
Még mindig sokan kerülgetik a szót, körülírják, valami mással helyettesítik, szinonímát keresnek - pedig nincs mitől tartani. Istent a mindennapi életünkből nem lehet kihagyni.