Ha hiszel abban, hogy mások úgymond „tükröt tartanak neked”, akkor most itt a megállj pillanata: hol a határ? Pontosan kiknek a köre jelenti a „többieket”? És egyébként is, mi a teendőd, ha ennyi rémséget és szörnyűséget mutatnak fel neked, mint amennyit manapság elénk tesz az élet?
Nem is kérdés, ez a megközelítés zsákutca.
Ami jelenleg zajlik a világban, az évtizedek óta tartó gazdasági válság. a háborúk sora, a világjárvány, az emberi kapcsolatok soha nem tapasztalt mélységei, a természeti katasztrófák egyre nagyobb nyomással ránk nehezedő súlya már nem engedik meg, hogy ne forduljunk befelé, és ne keressük meg azokat a dolgokat, amiken változtatnunk kell és ahonnan erőt meríthetünk.
Ezek a végzetesnek tűnő események azonban emberi döntések és tettek következményei. Nem Isten büntetései! Mindezekkel számoltunk és mi magunk választottunk a lehetőségeink közül, amikor megterveztük a földi életünket. Olyan helyzeteket és történéseket élünk át, amik a legtökéletesebben szolgálják a tudatosságra ébredésünket.
Miről is szól ez a folyamat? Arról, hogy sokkal magasabb rezgésből érkeztünk a földi élet alacsonyabb rezgésébe, és előre tudható volt, hogy mindent elfelejtünk. Azt is, hogy kik vagyunk és hogy miért jöttünk ide.
Emelnünk kell tehát a rezgésünket, haladnunk az utunkon, egyre közelebb kell kerülnünk önmagunkhoz. Fel kell fedeznünk, hogy mik és kik vagyunk.
Az utunk során úgy haladunk, ahogy arra képesek vagyunk. Ki-ki a saját élettervének, céljának, tempójának és küldetésének megfelelően. Nem mondhatjuk meg másoknak, és mások nem mondhatják meg nekünk, hogy merre menjünk, mit tegyünk, kinek mi a „helyes”.
Ám mindenki, aki szerepel az életünkben, a segítségünkre van a fejlődésünkben. Ki a szeretetre tanít, ki a félelemre emlékeztet – a minket kísérő lelkek szerepeket játszanak, hogy nekünk segítsenek. Ha valaki olyan helyzetbe hoz minket, amit nem, vagy csak nehezen tudunk kezelni, az pontosan az a terület, amit magunkban, a tudatalattinkban kell tisztítanunk. Amit tehát mások mutatnak fel nekünk, az nem tükör, hanem azok tisztítandó emlékek, programok. Ezek pedig nem mi vagyunk. Csupán felhalmozott és tárolt adatok a belső gyermekünkben. Ettől mi még maradunk azok, akik vagyunk: Isten képmására teremtett lelkek, akik óriási bátorságról tettek tanúbizonyságot, amikor a Földre érkeztek. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, és nem is a könnyen szerehető dolgokért jöttünk ide. Ez az út szépsége, áldása, lehetőség a folyamatos fejlődésre. Hála érte!
ITT MEG IS HALLGATHATOD. HO'OPONOPONO TRÉNING 2023.02.26., VASÁRNAP, BUDAPEST.