Tudatosan vagy tudatalattiból
Áldás, ha ráhangolódunk a világunk szélsőséges eseményeinek békével történő fogadására, a tudatos megfigyelésre, ahelyett, hogy teret adnánk az érzelmeinknek, azonnal reagálnánk a tudatalattiban ismétlődő emlékeink és programjaink alapján.
A Ho’oponopono tisztításával folyamatosan azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a békénket, bármi történik körülöttünk. Működik. Sok millióan gyakoroljuk ezt a technikát, és amint látjuk, erre egyre nagyobb szükség is van. Természetes, hogy a tudatalattink mindig bejelentkezik, és azonnal ítél, véleményez, reagál, hiszen éppen azért vagyunk itt ebben az életben, hogy tisztítsuk, Isten segítségével töröljük ezeket az azonnal reagáló emlékeket. Az élet pedig nem véletlenül, hanem tökéletes rendben és programozottan ismétli a helyzeteket, hogy lehetőséget adjon nekünk a fejlődésre.
Fontos különbség a tudatalattiból reagáló és a tudatos ember között, hogy míg az előbbi azonnal reagál, csak előkapja a patronjait, addig az utóbbi válaszol a helyzetre. Vagyis, a jelszó: nem reagálunk, hanem válaszolunk – és dolgozunk magunkon.
A reagáló ember rendszerint annyit érzékel az ismétlődő helyzetekből, hogy pontosan ugyanúgy kell reagálni, mint máskor. Esélyt sem ad magának, hogy fejlődjön, és más nézőpontból, esetleg a saját békéje érdekében vissza-visszafogja a tudatalatti emlékek felszínre törését.
Ezzel saját magát tartja a sémái fogságában, könnyen gyárt magának olyan „igazságokat”, mint ilyen az élet, ezek ilyenek, ugye megmondtam…
És miután az élet látszólag igazolja is őket, meg is teremtik maguknak a fogságukban teremtett, még nehezebb és még több tanítást kínáló helyzeteket.
Ezzel szemben a tudatos ember meglátja a lehetőséget a problémában, felismeri, hogy ezzel a helyzettel dolga van, amit belső munkával (tisztítással) tud kiegyensúlyozni.
Az élet áramlata a segítségünkre van, ha élünk a lehetőségeivel. Ha leragadunk egy-egy problémában, ragaszkodunk az igazunkhoz, nem vagyunk képesek nyitottakká válni, az eddig soha nem volt kihívásokat hozó helyzeteket megoldani, az isteni inspirációt, a tökéletes megoldást meghallani, az életünkbe beengedni, és annak megfelelőn cselekedni.
Aki görcsösen ragaszkodik a régihez, az észre sem vesz az új lehetőségeket! Gondoljunk csak az elmúlt évekre, micsoda utat nyitott a bezártság, a félelem, a bizonytalanság felerősödése a lelki fejlődésre, a befelé fordulásra, az önmagunk felfedezésére. És ennek a gyümölcsét érlelhetjük most tovább, hiszen lehetőségünk folyton-folyvást adódik.
Emlékezz: az, hogy nem reagálsz azonnal a helyzetre, hanem elkezdesz tisztítani, nem jelenti azt, hogy belenyugszol. Ellenkezőleg: elfogadsz, és magadban, magadon dolgozol.
ITT MEGHALLGATHATOD.