Skip to content

Annyira hozzászoktunk a szenvedéshez, hogy természetesnek vesszük. A világ összeomlani látszik, tele van elképesztő, rémisztő, fájdalmas és tragikus eseményekkel (természetesen a megfelelő csatornák gondoskodnak arról, hogy mindannyiunkhoz el is jussanak a híreik), hogy egyre kétségbeesettebben keressük a felelőst, a kiutat, jó esetben a saját helyünket ebben a lehetetlen világban.

...continue reading "Ha a világ összeomlani látszik"

Bár az ellendrukkerek, az alvajárók, az álhír- és a rémhírgyárosok igyekeznek fenntartani a félelmünket, ma már ez sem működik. A félelem ugyanis a fejekben születik, kinek-kinek a saját elméjében, és csak mi magunk tudunk változtatni a helyzeten. Ez az egyik, de nem az egyetlen fontos tanítása a Földön kialakult helyzetnek.

...continue reading "Itt a nagy ébredés ideje"

Mindig az lesz, ami éppen akkor most van. Nincs más. Az, hogy mi lesz, azt bizony senki nem tudja. Azért nem, mert minden egyes pillanatban változik minden, csak mi, vagyis az elménk nem számol vele. És olyan nehéz elhinnie.

...continue reading "Most akkor mi lesz?"

Nevezd úgy a Teremtést, ahogy tetszik neked, ősrobbanásnak, Istennek, természetnek… Az elnevezés csak a szűkös nyelvi készletünkből eredhet, és mint ilyen, soha nem adhatja vissza a fogalmakhoz kapcsolódó milliónyi emléket, programot, hiedelmet, sem a lényeget.

...continue reading "Mindannyiunk mestere"

Soha nem hittük volna. El sem tudtuk képzelni, hogy a mai, szabadnak érzékelt világban be leszünk zárva. Bezárva az otthonunkba. És azt már végképp nem tudjuk felfogni, hogy itt találhatunk rá a valódi szabadságra.

...continue reading "Otthon kell maradnunk, hogy hazataláljunk"