Skip to content

A hála érzése természetes, amikor nekünk tetsző, számunkra hasznosnak és kedvezőnek ítélt dolgok történnek az életünkben, különösen pedig akkor, amikor váratlan, de örömteli eseményeket hoz az élet. Ilyenkor valami megmozdul bennünk, átjárja az egész lényünket, aztán csak akkor bukkan elő újra, ha valami vagy valaki a hálánkat kiváltó eseményre emlékeztet.

...continue reading "Hála, minden körülmények között"

Küzdünk a betegség ellen, küzdünk a békéért, csak, hogy küzdhessünk valamiért… Nem hiszem, hogy azért születtünk a Földre, hogy folyamatosan kivont karddal, csatasorba kelljen állnunk. Nem hiszek abban, hogy mindig találnunk kell valamit, ami ellen, vagy amiért harcoljunk.

...continue reading "Élni jöttünk"

Annyira hozzászoktunk a szenvedéshez, hogy természetesnek vesszük. A világ összeomlani látszik, tele van elképesztő, rémisztő, fájdalmas és tragikus eseményekkel (természetesen a megfelelő csatornák gondoskodnak arról, hogy mindannyiunkhoz el is jussanak a híreik), hogy egyre kétségbeesettebben keressük a felelőst, a kiutat, jó esetben a saját helyünket ebben a lehetetlen világban.

...continue reading "Ha a világ összeomlani látszik"

„A probléma nem probléma, hanem ahogy reagálunk a problémára, az a probléma.”
Dr. Ihaleakalá Hew Len

Ismerősen cseng ez a nehezen megjegyezhető név? Jó néhány évvel ezelőtt már találkozhattál vele a Magyarországon először megjelent Ho’oponopono-könyv lapjain. Ő az a pszichológus-sámán, aki egy hawaii állami kórház veszélyes bűnözőként fogva tartott, elmebetegeknek titulált pácienseit úgy gyógyította meg, hogy nem is látta őket. Csupán a kórlapjaikat vette elő, és a Ho’oponopono technikáját alkalmazva tisztította az erőszakkal, a betegségekkel és az illető rabokkal kapcsolatos, több életen át felhalmozódott emlékeket.

...continue reading "Az a híres hawaii kórház"

A szenvedés nem más, mint ragaszkodás a fájdalomhoz, ragaszkodás múlthoz, az áldozati szerep választása. Igen, választás kérdése. A választásaink mellett pedig mi magunk döntünk, és kizárólag mi felelünk a saját döntéseinkért.

...continue reading "A szenvedés elkerülhető"

Az élet ünnep. Még akkor is, ha ezt most kevesen éljük így meg. Elfelejtjük, hogy a valóságunkat magunk teremtjük, mi magunk éljük a saját életünket, és módunkban áll változtatni, ha valami nem tetszik, nem illik bele az általunk megfelelőnek ítélt rendszerbe. Módunkban áll változtatni saját magunkon. A belső változáson keresztül pedig a családunkon, környezetünkön, a társadalmunkon.

...continue reading "CSINÁLD MAGAD"

A félelmeinket mi magunk hozzuk létre az elménkben. A múltbéli események, programok, tudatalatti emlékek fogva tartanak bennünket, így aztán megírjuk a múlt alapján a nem kívánatos jövőt, amivel sikeresen még több negatív dolgot, még több félelmet vonzunk az életünkbe. Létrehozhatunk akár fóbiát is, ha nem tisztítjuk az emlékeinket.

...continue reading "Hála a félelmeknek!"