Ho'oponopono magyarul, hiteles forrásból
Jó néhány éve tanultam egy hamisítatlan hawaii receptet, most eljött az ideje, hogy megosszam veled. Milliók próbálták ki, világszerte, ezért merem ajánlani neked. Bármilyen különös, minden hozzávaló ingyenes. Máris nekikezdhetsz. Ki sem kell mozdulnod, ott helyben, ahol most vagy, az tökéletes!
Amikor nagyon megijedünk, pánikba esünk, vagy a helyzet kilátástalannak tűnik – felnézünk az égre, és segítséget kérünk. Hittel vagy hit nélkül, de nincs más menedékünk: „Add, Uram, hogy…”. Lehetőleg azonnal.
A hála érzése természetes, amikor nekünk tetsző, számunkra hasznosnak és kedvezőnek ítélt dolgok történnek az életünkben, különösen pedig akkor, amikor váratlan, de örömteli eseményeket hoz az élet. Ilyenkor valami megmozdul bennünk, átjárja az egész lényünket, aztán csak akkor bukkan elő újra, ha valami vagy valaki a hálánkat kiváltó eseményre emlékeztet.
Küzdünk a betegség ellen, küzdünk a békéért, csak, hogy küzdhessünk valamiért… Nem hiszem, hogy azért születtünk a Földre, hogy folyamatosan kivont karddal, csatasorba kelljen állnunk. Nem hiszek abban, hogy mindig találnunk kell valamit, ami ellen, vagy amiért harcoljunk.
Annyira hozzászoktunk a szenvedéshez, hogy természetesnek vesszük. A világ összeomlani látszik, tele van elképesztő, rémisztő, fájdalmas és tragikus eseményekkel (természetesen a megfelelő csatornák gondoskodnak arról, hogy mindannyiunkhoz el is jussanak a híreik), hogy egyre kétségbeesettebben keressük a felelőst, a kiutat, jó esetben a saját helyünket ebben a lehetetlen világban.
„A probléma nem probléma, hanem ahogy reagálunk a problémára, az a probléma.”
Dr. Ihaleakalá Hew Len
Ismerősen cseng ez a nehezen megjegyezhető név? Jó néhány évvel ezelőtt már találkozhattál vele a Magyarországon először megjelent Ho’oponopono-könyv lapjain. Ő az a pszichológus-sámán, aki egy hawaii állami kórház veszélyes bűnözőként fogva tartott, elmebetegeknek titulált pácienseit úgy gyógyította meg, hogy nem is látta őket. Csupán a kórlapjaikat vette elő, és a Ho’oponopono technikáját alkalmazva tisztította az erőszakkal, a betegségekkel és az illető rabokkal kapcsolatos, több életen át felhalmozódott emlékeket.
A szenvedés nem más, mint ragaszkodás a fájdalomhoz, ragaszkodás múlthoz, az áldozati szerep választása. Igen, választás kérdése. A választásaink mellett pedig mi magunk döntünk, és kizárólag mi felelünk a saját döntéseinkért.
...continue reading "A szenvedés elkerülhető"Mi az a véletlen? Kissé hihetetlen? Valószínűtlen? Nem várt? Talán mind így, együtt. Az elmének szüksége van némi magyarázatra, mégpedig azért, mert ami hihetetlen, az a számára nem is létezik.
Egyetlen pillanat műve. Egyetlen döntés kérdése: feladod, mielőtt megérkeznél arra a pontra, hogy megoldódik a probléma, vagy feladod a problémának látszó helyzetet Istennek, hogy oldja meg neked, helyetted.
Az élet ünnep. Még akkor is, ha ezt most kevesen éljük így meg. Elfelejtjük, hogy a valóságunkat magunk teremtjük, mi magunk éljük a saját életünket, és módunkban áll változtatni, ha valami nem tetszik, nem illik bele az általunk megfelelőnek ítélt rendszerbe. Módunkban áll változtatni saját magunkon. A belső változáson keresztül pedig a családunkon, környezetünkön, a társadalmunkon.
...continue reading "CSINÁLD MAGAD"