Érzékeljük, hogy micsoda hatalmas energiák dolgoznak az egész Univerzumban. Természetes, hogy ezek hatnak ránk mind mentális, mind fizikai szinten.
Óriási jelentőséget nyer most, hogy mennyit alszunk, mennyire pihenjük ki magunkat, hogy telik az éjszakánk. Alvás közben nem vagyunk tudatosak, de a tudatalatti elménk soha nem alszik. Minden este, amikor lefekszünk aludni, lehetőséget kapunk a magasabb tudathoz való könnyed visszatérésünkre. Ez része a lélek tanulási folyamatának, ami a földi élete során történő fejlődését szolgálja.
Felkészülhetünk az éjszakai alvás nyugalmára, a testünk ellazulására, az elménk elcsendesítésére, hogy elégedett szívvel és tudatos jelenléttel ébredjünk a földi létünk csodálatos megtapasztalására. A nyugodt alvás nélkülözhetetlen feltétele a lélek evolúciójának. Az álom pedig ráadás.
A mesterséges fények, a képernyők azonnali elérhetősége, az információdömping, a negatív hírek, a médiumok manipulációja pedig egyre nehezebbé teszi az ember számára, hogy mélyen aludjon, álmodjon, és reggel életenergiával telve ébredjen. Mintha párhuzam lenne az Anyaföld energiaforrásaival való visszaélés és az ember belső, fizikai és mentális erőforrásaival való felületes bánásmód között…
Sokkal többet vagyunk ébren, mint korábban. Pedig micsoda tápláló energiája van a sötétségnek! Lehetőséget ad az elcsendesedésre, a befelé fordulásra, a belső munkára, a békénk megtalálására, és a nyugodt, külső inger nélküli mély alvásra.
Fontos, hogy természetesen ébredjünk, ne hasson ránk sokként valami effektus, ami fel kell, hogy ébresszen. Miért? Mert ha természetes módon ébredünk, akkor van kedvünk ébredni, lelkesek vagyunk, tele vitalitással, örömmel és elégedettséggel. Ezzel alapozzuk meg a napunkat.
Amikor álmodunk, nagyon sok olyan információhoz juthatunk, amiket éberen nem kaphatunk meg, nem is érzékelhetünk. Ezek az információk csak az álom dimenziójában lelhetők fel. Ezek az információk részét alkotják annak a misztériumnak, amit nem tudunk szavakkal leírni.
Álmunkban másik dimenzióban vagyunk. A lélek mintha kiszabadulna a testből, a földi járművéből, és nincsenek korlátai. Ilyenkor és ily módon vagyunk képesek hozzájutni ahhoz az információhoz, amihez fizikai testben, úgymond „bezárva” nem juthatunk hozzá, mert a személyiségünk kötelékeiben élünk. Részben tehát visszatérünk a magasabb tudatossághoz, az isteni énünkhöz.
Mit tehetünk azért, hogy pihentetően aludjunk?
Vegyük számba, mi igényli tőlünk a legtöbb időt. Rendszerint ez az, ami a legtöbb energiánkat is igénybe veszi. Vannak természetesen más esetek is. De tudjunk róla, hogy letehetjük annak a terhét, ami nem okoz örömet, ami nem tesz elégedetté. Minden, amit teszünk, legyen könnyű, szórakoztató, felszabadító, és tegyük le azokat a dolgokat, amik stresszelnek, feszültséget, szorongást okoznak, és rossz kedvet keltenek bennünk. Mi magunk teremtjük a valóságunkat. A külvilág semmit nem tehet értünk.
Tegyük meg magunkért!
Igen, magunkért: lehet, hogy ott kell hagynunk a munkahelyünket, át kell értékelnünk a kapcsolatainkat, változtatnunk kell a szokásainkon, el kell költöznünk arról a helyről, ahol élünk. Ez persze okozhat kényelmetlenséget, nehézséget, de ha tudatosul bennünk, hogy magunkért tesszük, könnyebbé válik az út. Lehullik a kényszerű változtatás terhe, és valami felszabadító érzés kerít hatalmába.
Szeresd magad. Pihenj meg. Töltődj fel az ünnepek fényével, és fedezd fel, hogy micsoda erő és szeretet van benned. Új év köszönt ránk, új emberiség van születőben – törekedj arra, hogy kipihenten érkezz, kérlek.
Köszönöm. Szeretlek.
ITT MEG IS HALLGATHATOD.