Különleges képességű emberek mindig voltak. Zsenik, felfedezők, tudósok, polihisztorok kápráztatnak el bennünket olyan dolgokkal, amire az egyszerű halandó nem képes. Legalábbis hite szerint nem az. A jó hír az, hogy új korban élünk, és ezen a Földön már minden lehetséges. Vannak, akik az emberiség legsötétebb korszakának hívják, mások szerint aranykor, földi paradicsom. Döntsd el magad. De emlékezz, akárhogy is, a te világodat te magad teremted. Sötétnek vagy aranynak.
Nincs kétségem afelől, hogy minden él, minden hordoz valami üzenetet a számunkra, hiszen oka van annak, hogy bevonzottuk az életünkbe. Van bennünk valami, ami az adott személyt, helyzetet, körülményt akár többször is megjeleníti a számunkra, mégpedig azért, mert dolgunk van vele. Érdemes megfigyelni, hogy csak addig ismétlődnek a „kísértetiesen” hasonló helyzetek, jelenségek, amíg másképp nem reagálunk rájuk, amíg el nem vállaljuk éppen ezt a felelősséget, hogy valami tanításuk van a számunkra. Nem átok, nem balszerencse, nem büntetés: csupán jelenség. Amint sikerül megfigyelnünk és elfogadnunk ezt a végtelenül egyszerű univerzális törvényszerűséget, mindjárt megkönnyebbülünk, és fellélegezhetünk.
Aggódnunk nem kell és nem érdemes, hiszen minden pillanatban mi magunk dönthetjük és döntjük is el, hogy miként kezeljük az adott helyzetet. Nem kell ahhoz semmiféle valláshoz tartoznunk, hogy tudjuk: az Univerzum, Isten, a Természet (nevezd, ahogy a hited engedi) szabad választással ajándékozott meg minden embert.
Szép és hosszú ez az út, amit életnek nevezünk. Azért adatott, hogy fejlődjünk, hogy haladjunk, hogy még jobb emberekké váljunk. A fejlődés elkerülhetetlen. Azért vagyunk itt a Földön, hogy megtaláljuk valódi önmagunkat, a küldetésünket, ezzel saját magunkat is szolgáljuk, egyúttal természetesen az emberiséget is.
Egyre többen keresik az útjukat, sokan meg is találják, és így, tudatos életet élve, szert tesznek korábban nem tapasztalt képességekre. Ma már nem kell pszichológushoz járni, nem kell gyógyszereket szedni azért, mert látunk, hallunk, érzékelünk különleges, akár természetfelettinek nevezhető dolgokat. Jobb belátni, hogy mindennek csakis a korlátozott emberi elme szab határt. Nem kell bizonygatni, hogy valóban minden él és minden beszél: a felhők, az égitestek, a fák, a tenger, a kövek…
Hallhatunk, láthatunk dolgokat és üzeneteket, megmagyarázhatatlan módon érzékelve őket. Egyszerűen jön egy gondolat, egy felismerés, egy inspiráció, egy aha-élmény, és máris megmozdít valamit bennünk, amivel dolgunk van, amivel dolgoznunk kell.
Honnan tudhatjuk, hogy mi a teendőnk? Ki-ki bízza a saját bölcsességére, mert sokféle út létezik a spirituális fejlődésre, és nincs egyetlen olyan, ami mindenkinek megfelelhetne. Van olyan, ami mindenkinek működik, de nem való mindenkinek. Az intellektus nem hisz az egyszerű, a kézenfekvő megoldásokban. Kétli, hogy ami egyszerű, az működhet. És ez is teljesen rendben van.
Mindenki a maga idejében ébred, a megfelelően rövidebb vagy hosszabb utat járja be, mire megtalálja az életcélját, ami bizonyosan nem az, hogy felkel, dolgozni megy, kifizeti a számláit, majd unottan hazaér, megnézi a lesújtó híreket, jó esetben megkérdezi a családját: mi volt ma?, és aludni megy.
Sokkal többre vagyunk hivatottak mindannyian, sokkal többre vagyunk képesek. Csak meg kell találnunk az utunkat; felismernünk, hogy nem test vagyunk, hanem lélek; alázattal és hálával viszonyulni mindahhoz, amink van. Mert lehetne minden rosszabb, lehetne még fájóbb, lehetne még kevesebb.
Hálát adni mindenért a lehető legjobb befektetés az életben. Garantáltan működik világszerte mindenkinek. Érdemes megkeresni és megtalálni a számunkra legkönnyebb utat a földi élethez. Azért, hogy amikor elmegyünk, még könnyebben, sok-sok tehertől megszabadulva tehessük ezt meg.
Móra Klára
ITT UGYANEZT MEG IS HALLGATHATOD.