A halál nem az, aminek hittük. Nem vég. Nem tragédia. Nem veszteség az „itt maradók” számára. Idézőjelbe teszem az itt maradót, hiszen a szeretteink akkor is maradnak velünk, ha fizikailag nem látjuk őket. Úgy hisszük, hogy itt van vége az életüknek.
A halál átváltozás. A lélek elhagyja testet, de nem szűnik meg. Megy tovább a Fénybe, a tökéletes békébe, a feltétel nélküli szeretetbe. Az ürességbe.
Az ürességből jöttünk. Amikor törekszünk a programjaink és emlékeink megtisztítására, ebbe az ürességbe törekszünk visszatérni. Ebbe az ürességbe megyünk, ugyanoda, ahonnan jöttünk.
Az átváltozás, az ún. halál pillanata általunk íródott. Jövünk az életünk tervével, aminek a vége is megtervezett, általunk meghatározott. A földi életben ezt a pillanatot úgy kódoljuk, úgy kódolja a tudomány, jobb híján, hogy „valamiben meghal az illető”, valami a „halál oka”. Ez csupán a földi magyarázat. Ma már számos forrás áll rendelkezésünkre, olyan lelkektől, akik a túloldalról való visszatérés mellett döntöttek, hogy számunkra elhozzák az örök élet üzenetét. Mi ez az üzenet?
A legfontosabb az, hogy ne féljetek. Nincs miért félni az átváltozástól, mert semmi nem szűnik meg, csupán a fizikai lét szűkösségéből továbbmegy a lélek, és így szabaddá válik.
Kivétel nélkül, minden visszatért lélek arról számol be, hogy békés, gyönyörű helyre érkezett, ahonnan nehéz volt elszakadni, mert az a tökéletes szeretet és béke birodalma. Mégis szólította őket a küldetés, a visszatérés, hogy tanulsággal szolgáljanak mindannyiunknak: az élet örök, és a szeretteink velünk maradnak.
A földi életben ragaszkodunk az anyaghoz, és mivel a test is anyag, szokatlan és hirtelen a változás, amikor a test marad, a lélek pedig elmegy…
Emlékezz, hogy nem test, hanem lélek vagyunk, ezért lehetséges, ezért a bizonyosság, hogy a szeretteinktől nem kell megválnunk.
Ha úgy érzed most, hogy nem tudsz élni nélküle, emlékezz, hogy nélküle érkeztél a Földre, és ő szerepet vállalva, a fejlődésedet és az emelkedésedet szolgálva jelent meg az életedben. Ahogy a földi élet előtt a kapcsolatotoknak volt előzménye, úgy a földi élet után is van folytatása. Meggyőződhetsz róla, ha hálát adsz Istennek, hogy megmutatta a legkönnyebb utat neked, és kérheted a szerettedet, hogy adjon valamiféle jelet. Jól van, megérkezett, és továbbra is kapcsolatban marad veled.
Engedd, hogy szabaddá váljon, hiszen a Földre is úgy érkezett, szabad akaratából. Az Ő választása volt, hogy egy ideig itt él, segít az utadon, és bármilyen módon is, de számtalan lehetőséget ad neked a tisztításra, az emlékek és programok felszabadítására, Istennek való átadására.
Lásd, hogy egyre feljebb emelkedünk, az eltávozott lelkek segítenek minket, éltetik a hitünket, a bizonyosságot, hogy a halál után is van élet.
Miért is nem engedjük el a szerettünket, ha olyan helyre távozik, ahol minden tökéletes? Ha ragaszkodunk, ha itt-tartjuk, azzal nem szolgáljuk. Éppen ellenkezőleg: visszatartjuk, magunknak fájdalmat, neki zavarodottságot okozunk.
Engedd el a szerettedet. Ha érzed a közelségét, bátran szólítsd meg.
Emlékezz: a döntés a tiéd. A halálra úgy tekintesz, mint az élet végére, vagy mint valami eddig ismeretlen, csodálatos kezdetre. Ha fáj is a hiányérzet, megőrizheted a békédet. Mert a szeretet mindennél erősebb, mindent legyőz. A hiányérzetet pedig a megszokás, a ragaszkodás, a függés teremtette.
Ha szereted, elengeded. És szeresd magadat is. Teljes egész vagy, képes a földi életed kiteljesítésére.
Isten segítsen az utadon! Kérlek, maradj vele.
ITT MEG IS HALLGATHATOD.