Kérünk ezt-azt: békét, pénzt, egészséget, társat… Add, Uram, lehetőleg most.

Szép szavakkal, alázattal, összetett kézzel. Könyörgünk! Mert valami kellene még, amitől teljesebbnek éreznénk az életünket, esetleg éppen ez az, ami a boldogságunkhoz hiányzik. Kívülről várjuk a teljesítést – leadtuk a rendelést.
Az sem ritka, hogy kérjük vissza... Hányszor, de hányszor mondjuk vagy gondoljuk: Uram, adj békét! Mintha Ő vette volna el. Mégiscsak így kényelmesebb - rendelünk, hiszen Neki nem kerül semmibe...
És csak nem akar jönni.
Érdemes 180 fokot fordulni! Nem a rendelésen, hanem a saját korlátainkon, programjainkon, hiedelmeinken dolgozni. Az Univerzum határtalan. A bősége pedig korlátlan.
Amint valaminek a hiányát érezzük, elkezdhetjük tisztítani a vele kapcsolatos programjainkat, például azt, hogy nem érdemlem meg; nekem soha nem lesz ilyen; bárcsak most kapnám meg... és az egész dolgot ezzel átadhatjuk Istennek.
A többit is rábízhtjuk - Tőle mindig a lehető legjobbat kapjuk meg.
ITT MEGHALLGATHATOD AZ EGYPERCEST.