Túl egyszerű ahhoz, hogy hihető legyen – vélik sokan, de csak olyanok, akik még nem próbálták ki a legegyszerűbb, legkönnyebb, és a nap 24 órájában alkalmazható stresszkezelő és problémamegoldó módszert, vagy nevezzük inkább művészetnek. Mert valóban az – művészet a javából!
Olyan művészetről, életfilozófiáról van szó, ami békét hoz az életünkbe, akkor is, ha betegek vagyunk, veszteségnek vélt eseményt élünk át vagy sikertelennek érezzük magunkat, netán hiszünk abban, hogy a génekkel örökölt betegségek, rendellenességek nem írhatók át.
Ez a különlegesen hatékony és az elhatározáson kívül alapjában véve semmi mást nem igénylő ősi hawaii módszer a Ho’oponopono (a szó jelentése: hibát kijavítani, helyrehozni). Mit jelent ebben az esetben a hiba? Olyan programokat, sémákat, hiedelmeket, előítéleteket és ítéleteket, amiket hozunk magunkkal, rendszerint a tudatalatti elmében, és miután legyártva, „dobozolva” kaptuk, eszünk ágában sincs kételkedni bennük, az igazságukban, az értelmükben vagy a létjogosultságukban.
Néhány egyszerű példával élve: ilyen program a szegénységtudat, ami folyamatosan azt hiteti el velünk, hogy ha szegénynek születtünk, szegényként is halunk meg. A gazdag emberek rosszak, a pénzüket nem egyenes úton szerezték, és biztosan van valami a háttérben, amitől ilyen gazdagok lettek. Ha a családunkban valaki rákbetegség miatt halt meg, akkor azt mi is megörököljük. Ha „gyógyíthatatlan” betegséget diagnosztizálnak valakinél, akkor az gyógyíthatatlan is lesz, mert a statisztikai esély nulla vagy minimális…
Nos, az élet nagy kérdéseinek, ún. problémáinak másfajta megközelítése is létezik, méghozzá a létező legkézenfekvőbb módon: csupán másképp tekintünk a problémára, a hiedelemre, programra stb., és lám, ettől mindjárt meg is változik minden. Amint lehetőségnek látjuk a problémát, a kihívást, a feladatot, erőre kapunk, lemondás, kifogás vagy érzelmi mélypontra jutás helyett elkezdünk dolgozni rajta, méghozzá ott, ahol a hiba/program/hiedelem raktározódik, a tudatalatti elmében.
A szegény családba született is kiléphet a szegénységből, a gazdag emberek hadd legyenek gazdagok – feladatuk van a gazdagságukkal, a pénz akkor is áramolhat az életünkbe, ha nem a kertünkben álló fáról szüreteljük le, és van olyan, hogy a nagy százalékban örökletesnek tapasztalt rákbetegséget mégsem kapja meg minden lemenő ági… Egy a fontos: ne higgyünk el mindent, amit az elménk sugall. Kereshetünk és találhatunk más megoldást is!
Ha tudatosan állunk a kérdéshez, ha arra koncentrálunk, amink van és nem arra, amink nincs – már megnyertük a csata felét. Ha felismerjük és tudatossá válunk a helyzetről, képesek vagyunk inkább megfigyelni, mint beleragadni, és hagyni, hogy az energiánkat lehúzza, a probléma, a kérdés, a helyzet tartós fennmaradását erősítve.
A gondolataink teremtő ereje ma már nyilvánvaló tény. Álljon itt egy példa, ha kételkednél benne. Gondolj most egy citromra, gondolatban vágd ketté egy késsel, vedd a fél citromot a kezedbe, szagold meg, enyhén nyomd össze… Ugye, hogy a nyálmirigyek máris elkezdtek dolgozni? Összefutott a nyál a szádban, pedig csak gondoltál a citrom levére.
A gondolat ereje kicsiben és nagyban is teremtő. Ha a hiedelmeinket további gondolatokkal erősítjük, igazolást találunk, és a gondolatainkkal erősítjük az életünkben felmerülő problémák, betegségek, helyzetek létjogosultságát, akkor bizony sikerül is fenntartanunk őket!
Ki lehet lépni ebből az ördöginek látszó körből, lehet a gondolatainkat irányítani, kordában tartani, persze csak bizonyos mértékig.
A Ho’oponopono, az ősi módszer világszerte milliók útjává vált, mert annyira egyszerű, könnyű, nem kell hozzá végzettség, gyakorolható a nap 24 órájában, fajtól, nemtől, vallástól, kortól függetlenül.
A módszer azon alapul, hogy a tudatalatti elmét trenírozzuk a programok, emlékek, hiedelmek, ítéletek elengedésére, törlésére, mégpedig úgy, hogy a múlt vagy a jövő helyett igyekszünk magunkat a jelenben tartani olyan speciális technikával, mint néhány egyszerű mantra, pár szimbólum folyamatos használata, és elsősorban a tudatos felelősségvállalás a saját életünkért. Hihetetlen tartalékaink vannak, amiket sokszor és sokan fel sem ismerünk, úgy élünk, hogy felkelünk, elmegyünk dolgozni, ellátjuk a családot, barangolunk egyet a közösségi oldalakon, kifizetjük a számláinkat, eszünk, iszunk, alszunk… Az élet sokkal többről szól, lehet sokkal könnyebb, vidámabb és boldogabb a jelenleginél. Ehhez arra van szükség, hogy valóban kézbe vegyük a sorsunkat, mert - ahogy eddig sem -, úgy tűnik, a jövőben sem oldja meg helyettünk a szomszéd, a főnök, a kormány, de még egyetlen nagyhatalom sem.
Itt az ideje az ébredésnek, a programok és sémák helyett élni a saját bölcsességünkkel, képességeinkkel, megtalálni és betölteni a küldetésünket, mert mindannyiunknak fontos dolga van, vesztegetni való időnk pedig nincsen.
Jobb világot csak úgy teremthetünk, ha teszünk érte. Dolgozunk magunkon, nem engedjük, hogy a programjaink, a tudatalatti elménkben folyamatosan futó fájdalmak, emlékek, előítéletek, áldozati szerepeink irányítsanak.
A legkönnyebb út a felelősségvállalás, a nap 24 órájában. Kiváló és könnyen elsajátítható technikák állnak rendelkezésre, rengeteg az információ ezeknek a sikeres és hatékony működéséről. Egyetlen döntés választ el attól, hogy urává válj az életednek. Nincs olyan, hogy túl egyszerű. Nincs olyan, hogy nem működik. Ne hallgass az okoskodó programjaidra! Megtanulhatod a Ho’oponopono eszközeit, még olyanokat is, amik akkor is dolgoznak helyetted és érted, amikor alszol.
A Ho’oponopono, az élet legkönnyebb útja.
ITT MEG IS HALLGATHATOD.