Ho'oponopono és a halál

Félünk, mert nem ismerjük. Nem tudjuk, kik vagyunk, és arra sem emlékszünk, hogy átmenetileg vagyunk itt, és hogy nem csak test vagyunk.
Valójában nehezünkre esik elfogadni, ám jobban félünk az élettől, mint a haláltól.
Félünk saját magunktól. Félünk egyedül lenni.
Félünk a saját árnyékunktól.
Az elme az, ami fél a haláltól, és az elme már halott, mert az elme a múltban él az összegyűjtött tapasztalatok alapján.
A halál ismeretlen és mi nem bízunk és félünk az ismeretlentől. A halál az ismeretlenben van, de a halált mindig az újjászületés követi.
Minden pillanatban születik és meghal benned valami. Meghalni és élni kéz a kézben járnak.
Ez az élet folyamata; meghalni az élet folyamatához tartozik.
A félelem az elmétől származik. A szeretet a szívedből.
Ahogy a Ho’oponoponoban mondjuk, a halál csak emlék. Engedd el, tisztítsd. Hallgass a szívedre és bízz.

Forrás: http://www.hooponoponoway.net/blog/2013/11/05/ho-oponopono-y-la-muerte/

« visszalépés