Ho'oponopono és 2012

Felkészültél 2012-re? Hányan kérdeztek tőled olyasmit, mint: mit gondolsz, mi fog történni? Elhiszed, hogy eljön a világ vége? Félsz?
Olyan makacsak vagyunk. Mindig a jövőn görcsölünk, ahelyett, hogy élveznénk a jelent. Sok alkalmat és áldást elszalasztunk, míg a múltról panaszkodunk vagy a jövő miatt aggódunk.
Kérdezek tőled valami mást: észrevetted, hogy már 2012-ben vagyunk?
Igen, a változások már itt vannak és egyik oldalra sem térnek le. Az első cunami a gazdasági válság volt, de tény, hogy mivel nem láttuk a vizet, nem figyelmeztettünk rá.
A cunamik elkezdődtek és folytatódnak. A cunaminak minden fajtája jön: szociális, politikai, gazdasági, érzelmi és természeti.
Most minden tőled függ és az általad meglépett választásoktól: folytatod az arroganciát, azt gondolva, hogy te jobban tudod, és ugyanazokat a dolgokat teszed, amiket szoktál?
A cselekvés és a gondolkodás régi formái elavultak. Vagy kinyitod az elmédet és igyekszel rugalmasabb lenni vagy belemész a következő cunamik egyikébe. Nincsen ebben semmi rossz. Ez a te döntésed. Szabad akaratod van.
Azon tűnődöm, hogy mindazok után, amiken keresztülmentünk, nem lenne-e kedved lehiggadni, és nézni, ahogy a Föld még egyszer Paradicsommá válik? Én tudom, hogy ezt akarom.
Emlékszel a teremtés történetére, amit Dr. Ihaleakalá mesélt nekem és amit megosztottam veled az első könyvemben, A legkönnyebb út-ban? Ezt mondja:
Amikor Isten megteremtette a Földet, Ádámot és Évát ideküldte, azt mondta nekik, hogy ez itt a Paradicsom. Semmi miatt nem kell aggódniuk, mindent megad nekik, amire csak szükségük van. Azt is elmondta, hogy ajándékot ad nekik, a választás lehetőségét, hogy saját elhatározásuk szerint élhessenek, és megadta nekik a szabad akaratot. Ekkor megteremtette az almafát. Azt mondta nekik: „Ezt úgy hívják, „gondolkodás”. Nektek nincs szükségetek erre. Én mindent megadok nektek. Nem kell aggódnotok, azonban választhattok, hogy velem maradtok-e vagy saját utatokat járjátok”.

Szeretnék rávilágítani, hogy a probléma nem az alma megevése volt, a probléma a felelősség el nem vállalása és annak a szónak a ki nem mondása, hogy: „Sajnálom”. Így történt, hogy Ádámnak el kellett távoznia, hogy munkát keressen. Ahogy Ádám, mi is mindig beleharapunk az almába. Mindig azt gondoljuk, hogy mi okosabbak vagyunk. Nem vesszük észre, hogy más mód is van, hogy létezik egy könnyebb út.
A Ho´oponopono a választásról szól, nem szolgálhatsz két Mestert. Vagy elengedsz (a legkönnyebb út) és megengeded az Inspirációnak (Istennek/Univerzumnak), hogy vezessen téged vagy folytatod a régi emlékek ismétlését a saját számládra (a legnehezebb út). Csak két lehetőség létezik; ez minden. Vagy Inspirációból jössz vagy a régi, ismétlődő emlékeidből.
A Ho´oponopono arról szól, hogy megengeded Istennek, hogy vezessen téged. Minden alkalommal, amikor tisztítasz (segítséget kérsz és engedélyt adsz), semmiért nem kell aggódnod. Vezetve leszel, oltalmazva, és ráülsz az áramlatra, amely téged a megfelelő helyre tesz, a tökéletes pillanatban, a megfelelő emberekkel.
Minden tökéletes rendben van. Csak engedd el a régi hiedelmeidet, véleményeidet és ítéleteidet, engedd, hogy az áramlattal haladj. Légy még alázatosabb, és mondd: “Nem tudom”.
Ezek az idők bámulatosak és érdekfeszítőek. Arra szólítanak fel, hogy keljünk át a sötétségen, hogy megláthassuk a fényt. Tőlünk függ, hogy milyen könnyű vagy nehéz legyen az utazás.
Légy ismét gyermek! Itt az ideje, hogy HAZA (a Paradicsomba) térjünk, saját magunk legyünk és ezt Isten módjára tegyük a magunké helyett.
Az egyetlen kérdés tehát: első osztályon fogsz utazni vagy inkább úszni akarsz? A te választásod.

Mabel Katz, 2011. augusztus 24.
Forrás: http://www.hooponoponoway.net/15471/hooponopono-los-cambios-del-2012/

« visszalépés